Virágágyi növényekről

 

Virágos kertünkben számos egynyári, kétnyári, évelő és hagymás növény díszlik.  Virágaink folyamatosan nyílnak, ezért sokszor a legszükségesebb növényvédelmi permetezést sem tudjuk elvégezni, hiszen figyelnünk kell a méhek védelmére is. Nehezíti a helyzetet az is, hogy dísznövényeinket sokszor ugyanarra a helyre vagyunk kénytelenek évről évre vetni, vagy ültetni.  Nagy gondot kell ezért fordítani a talajfertőtlenítésre, a trágyázásra. A növényekről lehullott, elszáradt fertőzött növényrészek összegyűjtésével és elégetésével a fertőzési forrásokat mechanikai úton szűntessük meg.

Szinte minden kertben megtalálható kedvelt növényünk, a rózsa. Díszértékét a károsítók gyakori előfordulása ronthatja. Növényvédelmére figyelni kell, mert a lisztharmat, a levélfoltosság, a rózsarozsda, levéltetvek, levéldarazsak károsíthatják. Májusban ezek ellen a betegségek ellen biztosan permetezni kell. Erre a célra a Topas 100 EC 0,05 % plusz, Dithane G 0,2% plusz, Actara 25 WG 0,02% permetlé keverék alkalmas. A rózsákkal együtt permetezzük le ezekkel a szerekkel a díszcserjéket, nyírott sövényeket is, mert hatásos a levéltetvek, liszteskék, burgonyabogarak csipkézőbogarak, levélbolhák és a nyugati virágtripsz ellen is. Egynyári virágainkon és az írisz (nőszirom)- fajokon figyeljük a földi bolhák megjelenését. Permetezzünk ellenük Zolone 35 EC 0,15% oldatával.

Csapadékos időben, vagy öntözött virágágyásokban károsíthatnak a meztelen csigák. Porrá tört, égetett meszet, porított szuperfoszfátot használjunk ellenük, az alkonyati vagy hajnali órákban, a növények közé szórva.  Az évelő dísznövények közül most az Iberis (tatárvirág), Arabis (ikravirág) és Aster (őszirózsa) fajokat figyeljük. Ha levelükön rágás nyomokat látunk, permetezzünk Zolone 35 EC-vel. A gladioluson, szegfűn, díszkáposztán tripszek károsíthatnak. Az Evisect S 0,1 % oldat a hatásos ellenük. Takácsatkák felszaporodásakor használjuk a Mitac 20 0,2% oldatát, mely a fenyőfélék tűleveleinek barnulását, leszáradását is okozhatják. A károsítók a hajtáson belülről kifelé haladva károsítanak.

A lucfenyőt leggyakrabban a lucfenyőgubacs tetű és a kis lucfenyő pajzstetű károsítja. Az előbbi duzzanat szerű ágmegvastagodást okoz az elágazásoknál, melyek nyár végére, őszre megbarnulnak. A kis lucfenyőpajzstetű szívogatása elcsúfítja a fát. A tűlevelek között hólyagszerű, előbb világosabb sárgás, később sötétebb barnás árnyalatú képződmények csúfítják el a fát. Ha ezeket eltávolítjuk, lehet, hogy kémiai védekezésre nem is lesz szükség.

A gyepek ápolása, öntözése, rendszeres nyírása feltétele a szép gyep kialakításának. Kaszálni akkor kell, amikor a kétszikű gyomok pl. a kutyatej még nem virágoztak el. Ha mégis sok a kétszikű gyom, Calcurea G felhasználásával is irthatjuk a kétszikű gyomokat, és ez az anyag egyben a gyep tápanyag utánpótlását is segíti.

A nagyobb lombos fákat a legtöbb esetben nem szükséges permetezni, ezek kártevőit természetes ellenségei gyérítik.

Vincz József, növényvédelmi szakmérnök